> Belépés / Regisztráció
Témák: Aktuális | Szépség | Lelkizünk | Trend | Tuti tippek

Esküvő díszmagyarban

A nemzeti stílusú esküvők időről időre reneszánszukat élik. Átmenetileg kimennek a divatból, de végleg soha. Hogy ne magyarkodó, hanem valóban magyaros légy, áttekintjük a jellemzőket...

A magyar "nemzeti" öltözék, azaz a díszmagyar a nőknél habos, puffos ujjú ingvállból, elöl fűzéssel záródó, szűk felsőrészből, földig érő, ráncolt szoknyából, csipkekötényből, valamint rövid mentéből állt – ez utóbbit esküvőkön természetesen elhagyták. Fejdíszként pártát viseltek, melyet esküvőn fátyollal is kiegészítettek. Ehhez természetesen a legszebb családi ékszerek is hozzátartoztak.

A menyasszony ruhája mindig fehérben készült – mely egyébként szokatlan, hiszen eredetileg a díszmagyar viselet mindig színes volt, a XIX. század előtt természetesen az esküvőkön is. A férfiak magyar öltözete a frakknak megfelelő volt, így tehát a legelegánsabb és legformálisabb alkalomra – udvari fogadásra, bálra - is megfelelt. Végül ez a viselet már csak az esküvőn kapott szerepet. A férfi díszmagyar nyaknál összehúzott, T szabású, általában hímzéssel díszített patyolat ingből, csípőig érő, testre szabott dolmányból, szűk nadrágból, valamint szintén mentéből állt, melyet a vállra, "panyókára" vetve viseltek. Lábukon csizma, fejükön prémes, tollforgós süveg.

Az újra felvállalt nemzeti viselet a XX. században erősen stilizálva lett és alkalmazkodott az aktuális, kényelmes öltönyviselethez. A magasan zárt "bocskai" nagyon meleg volt, a csak zsinóros gombolással díszített ál-huszáros zakót pedig nem lehet nyitva hordani, mint a divatos öltöny kabátját. A társadalom szélesebb rétegeiben terjedő magyaros öltözködés a Horthy-korszakban már nem annyira a díszmagyar, inkább a népi eredetű motívumok felé fordult, beemelve őket a hétköznapi és alkalmi viseletekbe.

A magyaros viselet ihletet adott számtalan estélyi vagy ünnepi ruhához is - ugyan teljesen eltávolodott a valóditól, mégis igazi magyar divattá vált, jelezte a patrióta lelkivilágot és pompájával bármilyen udvari öltözékkel lépést tartott. Ezt a szemléletet tükrözi Zichy grófnő ruhája is, melyet a koronázási ünnepségekre csináltatott. Brokát alapanyaga, díszes fűzése annak ellenére, hogy stílusában egyáltalán nem "valódi", mégis megdobogtatja a szívet éppen úgy, mint Erzsébet királynő magyaros koronázási öltözéke, mely a magyar előkelőségeket is elragadtatásra késztette!

Manapság a magyaros viselet elsősorban a hölgyek körében divat az esküvőn. Bordó-fehér változata majd' minden szalon repertoárjában szerepel. A színes nemzeti viseletet főleg menyecskeruhának viszik, az urak maradnak sima öltönyben. A valóságoshoz stílusában jobban közelítő fehér-arany változat káprázatos, nagyon látványos. Hozzá az urak általában zárt, álló nyakú (ghillie), fekete, zsinórozott zakót hordanak.

A nemzeti viseletet sok iparművész is újraálmodta bársonyból, selyemből, csipkéből. Az így született ruha sokszor szinte régi korokat idéző, például Mátyás király udvarának hangulatát idézi. Az ilyen hölgy mellé inkább szmokingba öltözött úr való - esetleg a ruha anyagából készült brokátmellénnyel -, ne próbálkozzunk zsinóros kabáttal. A magyaros ruha egyébiránt nagyon szép alakot mutat, nem véletlen, ha kedvelik a hölgyek. Derékban szabott formájával, puffos ujjával, fűzött dekoltázsával lánykás, mégis igen nőies, mert homokóra alakot csinál. Nagyon fontos, hogy az a hölgy, aki ezt a stílust választja, dúsabb keblű és vékony derekú legyen, mert a lapos felsőtesten lóg az ingecske, a sok alsószoknya pedig "nyomja" a magasságot és szélesíti a csípőt.

További segítséget is kaphatsz Szűr Krisztina stylist szakértőnktől!

Fotók: Csillagjelmez
 


Kapcsolódó cikkek