Házassági szerződés - legyen vagy sem?

A házasság megkötése előtt szabadon dönthettek arról, hogy kívántok-e egymással házassági szerződést kötni. Milyen súlya van a szerződésnek, van-e számotokra létjogosultsága? Ennek jártunk utána.

Ha a felek között nem készült házassági szerződés, akkor a törvény betűje szerint kell eljárni. A törvény szerint a házasság megkötésével a házastársak között vagyonközösség keletkezik, így minden, amit a házassági életközösség fennállása alatt szereztek, közös tulajdonotok lesz.

Ez alól kivételt képez az a tulajdon, amely valamelyik házastárs különvagyonához tartozik. A szerződés alapfogalmai tehát a házastársi vagyonközösség és a házastársi különvagyon.


Mi tartozik a házastárs különvagyonához?

- a házasságkötéskor már birtokolt vagyontárgy,
- a házasság fennállása alatt öröklés jogcímén szerzett vagy ajándékba kapott vagyontárgy,
- a személyes használatra szolgáló és szokásos mértékű, illetőleg mennyiségű vagyontárgy,
- a különvagyon értékén szerzett vagyontárgy.

Az a különvagyonhoz tartozó tárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, valamint a szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép, tizenötévi házassági együttélés után közös vagyonná válik.


Mikor és hogyan lehet házassági szerződést kötni?

A házasulók a házasságkötés előtt, valamint a házastársak az egymás közötti vagyoni viszonyaikat – a házassági életközösség tartamára – szerződéssel rendezhetik. A szerződésben a házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvény rendelkezéseitől eltérően határozatjátok meg, hogy mely vagyon kerüljön a közös-, illetőleg a különvagyonba.

A házassági szerződések általában felsorolják a házastársak saját vagyontárgyait, ami megelőz bármilyen későbbi vitát ezekkel kapcsolatban. Emellett vagy ehelyett lehetőség van annak részletes rögzítésére is, hogy a házassági életközösség során szerzett vagyon kit milyen mértékben és módon illet meg.

A szerződés érvényességéhez annak közokiratba vagy jogi képviselő által ellenjegyzett magánokiratba foglalása szükséges. Ez a rendelkezés nem vonatkozik ingó dolgok ajándékozására, ha az ajándék átadása megtörtént, valamint az életközösség megszakadása után a házastársi közös vagyon megosztása tárgyában létrejött megállapodásra.

Ilyen szerződésnek kell tekinteni a házastársaknak az életközösség fennállása alatt egymással kötött adásvételi, csere, ajándékozási és kölcsönszerződését is.

A házassági vagyonjogi szerződésben a felek kimondhatják a teljes vagyonegyesítést, vagy a teljes vagyonelkülönülést, vagy akár e kettőnek az ötvözetével egy "vegyes rendszert" is kialakíthatnak. A szerződés természetesen módosítható, felbontható, megszüntethető, megtámadható.


Előrelátás vagy bizalmatlanság?

A házassági szerződések gyarapodó száma vajon azt bizonyítja, hogy egyre többen számolnak a válás lehetőségével már a házasságkötés előtt? Kiábrándító, de bizonyára ezt a megfontolást sem lehet kizárni. Próbáljuk azonban a hasznos oldalát is vizsgálni a dolognak, amikor egy pár tiszta pénzügyi helyzetet kíván teremteni a szerződés aláírásával. Gondoljunk csak bele, milyen sok tényező befolyásolja a döntéseinket, és bármilyen prózainak tűnik, az anyagi aspektus is sokat nyom a latban. Egyértelmű helyzetet teremtve - és hangsúlyozzuk, hogy ez lehet a teljes vagyonközösség meghatározása is a szerződésben - mindkét fél megelégedésére átláthatóvá válnak a tulajdonviszonyok, és elég "csak" minden másra koncentrálni a párkapcsolatban. Fontos azonban, hogy nyíltan beszéljetek erről, és valóban mindkét fél tökéletes megelégedésére és osztatlan beleegyezésével történjen a házassági szerződés megfogalmazása.


Kapcsolódó linkek

Kapcsolódó cikkek