Miből készüljön a menyasszony ruhája?

Divatos és praktikus alapanyagokat vizsgáltunk meg, és eláruljuk, hogy a belőlük készült alkalmi viselet hogyan tud igazán érvényesülni...

Az igazán szép és finom ruháknál előtérbe kerülnek a természetes anyagok, hiszen csak ezeknek van olyan fénye és hatása, amely ízlésesen kiemeli a ruha és viselője szépségét.

Mi a legfontosabb a ruha anyagát tekintve? Sokan rávágják, hogy a természetesség. Szüleink és nagyszüleink hatására előítélettel viseltetünk a nem egyöntetűen természetes alapanyagok iránt. Pedig ma a legritkább esetben gyártanak színtiszta természetes alapanyagú kelméket. Ennek pedig csak örülhetünk! A tiszta gyapjú szúr, merev és gyűrődik. A tiszta selyem nem mosható, zsugorodik a test nedvességétől, a tiszta vászon szinte kivasalhatatlan és azonnal meggyűrődik, ha leülünk benne... és sorolhatnánk. Éppen ezért némi szintetikus szál vagy elasztán hozzákeverése jót tesz a szövetnek. Az arány a lényeg!

Talán a legismertebb alkalmi textíliák közé tartozik a szatén, mely lágy esésű selyemszövet. A szatén (az atlasz francia elnevezése) az atlaszkötésű, sima felületű, selymes fényű szövetek összefoglaló neve. A düsessz (fr. duchesse=hercegnő) szövet filamentfonalból készülő, atlaszkötésű, nagyon sűrű szövésű, fényes szövet, gyakran önmagában mintás is. Legnemesebb formájában hernyóselyemből, illetve gyapjúból vagy pamutból gyártják. Kiváló viselési tulajdonságai és elegáns fénye mellett meg kell említenünk, hogy kezelése kényesebb, mint a viszkózból, illetve poliészterből készült olcsóbb szaténoké. A pamut szatén esetében figyelembe kell venni, hogy gyűrődésre hajlamos, a gyapjú szatén viszont túl meleg a kánikulában tartott esküvőkre. A hernyóselyemből készült szaténnak egyetlen hátránya van: az ára.

Két igen kedvelt alkalmi ruhaanyag a lamé és lurex. Hasonló nevük ellenére ne keverjük őket! A lamé fémvetülékkel készített, atlaszkötésű szövet, mely igen fényes. Alapanyaga selyem és pamut. Felülete olyan, mint egy leheletvékony sztaniolpapír. A lurex egy fémszálat jelöl, melyet az anyagba vezetnek, így a fémszál csillog az egyszínű alapanyagban.

Ha a szatént felcserélnénk egy kevésbé fényes, még nemesebb hatású anyagra, akkor a santung (chantung, Shantung - az azonos nevű kínai tartományról nevezték el) anyagokat érdemes keresni. Matt fényét egyenetlen, csomós fonalú, rusztikus felületének köszönheti, merevebb tapintású, mint a szatén. Leggyakrabban alkalmazott alapanyaga a hernyóselyem, mely kiváló viselési tulajdonságokkal bír. Előfordul még lenből, len és pamut keverékéből, poliészterből és mindezek keverékéből is. A len és pamut santungok kellemes, hűvös tapintásúak, de hajlamosak a gyűrődésre. A poliésztert azért keverik előszeretettel a természetes anyagok közé, mert kopásálló és szinte egyáltalán nem gyűrődik.

Matt fényű, szintén selyemből készült csomós szövet a burett (bourette). Felülete törtebb, kevésbé merev, mint a santungé. Jellegzetesen alkalmi szövet még a taft, mely filamentfonalakból vastag vetülékkel készülő vászonkötésű anyag, szintén visszafogott fénnyel rendelkezik. A középkorban Keletről került Európába. Alkalmi ruházathoz, de bélésanyagként is használták.

Ha kevésbé fényes, mégis nemes anyagra vágyunk, akkor előtérbe kerülhetnek a csiszolt pamutvásznak és a batiszt. A csiszolt pamut fénye alkalmi jelleget kölcsönöz az egyszerű alapanyagnak. Több vastagságban létezik, az egészen vékony vásznakat nevezzük batisztnak. Ezek rendkívül vékony, de jó viselési és kezelési tulajdonságokkal rendelkező anyagok.

Az elasztikus szövetek szintén előfordulnak az alkalmi anyagok között. Ezek szintén lehetnek fényesek, vagy mattabb felületűek attól függően, hogy milyen alapanyagból készülnek. Sokszor a kiegészítők - például kesztyűk - igényelnek a ruha alapanyagával és színével harmonizáló, de elasztikus anyagot.

Téli vagy kora tavaszi esküvőre a hagyományos anyagú ruhák mellett előtérbe kerülhetnek a vastagabb, de szintén dekoratív anyagok, mint például a bársony. A bársony a 3 mm-nél nem magasabb száltakarójú szövetek gyűjtőneve. Fénye az alapanyagától függ, mely lehet pamut, viszkóz, poliamid vagy mindezek keveréke. A velúr bársonyszerű színoldallal rendelkező szövet, csak bolyhozás által keletkezik, számtalan variációban és kidolgozással.

A brokátok hasonlóan díszesek és mintásak lehetnek, mint a hímzett szövetek, a különbség csak a szerkezetükben van. A brokátok több színű, esetenként eltérő minőségű szálból készülő, jacquard mintás szövetek.

Az áttetsző anyagok nagy szerepet kapnak az esküvői ruháknál, minta nélküli formájukban is. Sokféle alapanyagból és technikával készülhetnek. Vannak merevebb és lágyabb változataik és számtalan színárnyalatban kaphatók. A muszlin az egyik legkellemesebb tapintású, lágy, áttetsző, nagyon finom, könnyű és puha szövet selyemből vagy pamutból, vászonkötéssel. Eredetileg hernyóselyemből készült, sérülékeny, nemes alkalmi szövet.

Hasonló optikai tulajdonságokkal rendelkeznek a természetes anyagokból készült organzák is. Az organzák abban különböznek a muszlintól, hogy jóval merevebb tartásúak és fényesebbek lehetnek az alapanyaguktól függően. Eredetileg hernyóselyemből készülnek, ezen belül is több minőségben, a fényük visszafogott. A szintetikus műszálakból készült organzák áttetszősége nagyobb, fényük erősebb, mint a természetes alapúaké, szinte tejüveg átlátszóságúak.

A nemes alapanyagból készült áttetsző anyagok közül az egyik legkellemesebb viselet az opálbatiszt. Az opálbatiszt egy rendkívül vékony, esetenként csiszolt, többszörösen mercerezett, vászonkötésű szövet, melynek alapanyaga pamut. Fénye visszafogott, tapintása kellemes.

A sifon (francia, chiffon= rongy) nagyon, finom, áttetsző selyem- vagy szintetikus szálból, kreppelt fonalból, vászonkötéssel szőtt kelme, mely finoman strukturált felületet eredményez. Estélyi ruhákhoz és sálakhoz, ruhákra és blúzokra is felhasználják.

Ha áttetsző anyagokról van szó, nem maradhanak ki a felsorolásból a különböző tüllök sem. Eltérő vastagságú és merevségű változatokban készülnek, attól függően, hogy milyen célra szeretnénk felhasználni. A lágyabb, kisebb lukú, finomabb, esetenként hímzett tüllöket általában a ruha külsejére szokták felhasználni, ezért ezekből sokszor előfordul dupla széles méteráru változat is. A keményebb változatok leginkább a ruhák szerkezeti felépítésében játszanak szerepet (alsószoknya). Alapanyaguk eredetileg pamut, de nagyobb eséllyel találhatunk szintetikus változatokat.

A korábban már említett, díszítési célokra igen elegáns, nőies csipkéken kívül az áttört anyagok közé tartozik az azsúr is, mely gyűjtőfogalom és az összes áttört hatású kelmét jelöli. A minta a szövéstechnika miatt jön létre, egyes lánc- vagy vetülékfonalakat elhagynak, így ott lyuk keletkezik.

A legtöbb említett szövetnek létezik a kereskedelmi forgalomban hímzett változata is. Ezek alapanyaga és vastagsága megegyezik a díszítés nélküli párjukéval, a különbség csak a ráhímzett mintákban rejlik. Ezeket általában egymás mellett árulják, hiszen együttes alkalmazásuk teljesebb összképet ad a ruhának.

Szűr Krisztina stylist


Kapcsolódó cikkek


HIRDETÉS