Nászúttippek a Maximában

Van egy kérdés, ami mostanában kiveri nálam a biztosítékot: "Tényleg, és hova mentek nászútra?" A kérdés feltevőjének minden esetben csillog a szeme az álmodozástól...

Vagy azért, mert már megvolt neki a dolog, és ilyenkor bevillannak róla a szerelmes emlékei, vagy azért, mert már nagyon várja, hogy az övére is végre (valakivel) sor kerüljön. Bármelyik csapatba is tartozik a lány – igen, valamiért ezt a kérdést csak nők teszik fel –, már én utálom magam a legjobban azért, hogy vissza kell őt húznom a realitásba. Hiszen nem tudjuk még az úti célt, de az biztos, hogy valahova nagyon közel megyünk, autóval, és csak pár napra. Igen, épp elég kivitelezni – értsd kifizetni – egy esküvőt, arra már nem futja, hogy megvalósítsuk, amire persze én is mindig vágytam: a Bounty-reklámot… Így marad a valóság. Amiből viszont ki lehet hozni a lehető legtöbbet, sőt ki is kell. Mert nem a nászút helyszíne számít, hanem a lényeg: hogy összetartozunk, nemsokára már hivatalosan is. 

Ha te is hasonló helyzetben vagy, vagyis mennél, de magad sem tudod, hova, viszont azt konkrétan tudod, mennyid van rá, olvasd át a Maxima legújabb számának összeállítását (32. oldal). Mi biztosan ennek hála fogjuk eldönteni, merre fordítsuk az autó kormányát. De persze nem csak olyan párokra gondoltunk, akik édes kettesben fedeznék fel a világot – találtok jobbnál jobb úti célokat akkor is, ha a barátnőtökkel, haveri társasággal vagy a nagy családdal kerekednétek fel.

Na jó, fennköltség ide vagy oda, azért itt a végén elismerem, egy picit bízom a sorsban is. Mantrázom is rendesen, hogy az egyik bevásárlóközpont nyereményjátékán mi fogjuk megnyerni az egyhetes, repülős álomutazást, Máltára. Sosem szoktam ilyenekre jelentkezni, de bevallom, most még a szelvényt is megpusziltam, mielőtt a dobozba hajítottam. Hátha. Negédes humorú leendő férjem szerint sokkal jobban jártunk volna, ha pár héttel ezelőtt ilyen lelkesedéssel csókolgatom a hárommilliárd-esélyes lottószelvényt. Akkor kiköltöztünk volna családostul-barátostul a Bounty-szigetekre...

Zellei Dóra – főszerkesztő
Maxima


Kapcsolódó cikkek