Örömanyák az esküvőn

Az ifjú pár szülei kiemelt figyelmet kapnak az esküvőn. Amellett azonban, hogy könnyekig meghatódnak, bizony a tennivalókból is jócskán kivehetik a részüket.

Az ifjú pár szülei kiemelt figyelmet kapnak az esküvőn. Amellett azonban, hogy könnyekig meghatódnak, bizony a tennivalókból is jócskán kivehetik a részüket.

Az örömanyák legfontosabb feladata, hogy a menyasszony és a vőlegény kívánságai abban a formában valósuljanak meg, ahogy azt ők elképzelték. Egy pillanatra sem szabad megfeledkezniük arról, hogy nem a saját esküvőjüket szervezik. Ezt a baklövést leginkább a lányos mamák követik el, akik a saját ízlésüket szem előtt tartva szervezik a lányuk esküvőjét, időnként azzal a biztos belső meggyőződéssel, hogy "ha már az én esküvőmön nem így volt, a lányomén így kell lennie".

Kedves Anyukák, jobb az elején tisztázni magunkban is és a gyerekekkel is, hogy meddig érdemes elmenni, mi az a pont, ameddig valóban segítségként és nem beleszólásként élik meg a főszereplők a közreműködést.

A legtöbb esetben az örömszülők is beszállnak az esküvő költségeibe. Ezért semmi kivetnivaló nincs abban, ha az előzetes költségvetést a gyerekekkel együtt megbeszélik, megbecsülik a várható kiadásokat, esetleg alternatív javaslatokat tesznek a költséghatékonyság érdekében. Persze ha az ifjú párnak van valami dédelgetett álma, azt lehetőség szerint - pénz nem számít alapon - próbáljuk meg megvalósítani, és máshol lefaragni a kiadásokból.

A lányos anyukák szívesen vesznek részt a ruhaválasztásban is, de még arra is akad példa, hogy a leendő anyós érzi kötelességének, hogy véleményt mondjon a menyasszonyi ruháról. Amennyiben az ara ezt szívesen fogadja és valóban építő jellegűnek érzi a részvételt, akkor csak rajta. Ha viszont a menyasszony egymaga szeretne - esetleg a barátnőivel karöltve - választani, adjuk meg neki ezt a szabadságot.

A két örömanya mielőbb vegye fel a kapcsolatot egymással. Egyeztessenek időről időre, hogy elkerülhető legyen a "keresztbeszervezés". Nyugodtan osszák meg egymással az apró részletkérdéseket, akár a saját ruhaválasztásukat illetően is, hiszen nagyon szépen mutat, ha az ifjú páréval harmonizáló öltözetben jelennek meg az örömszülők.

Komoly segítséget tudnak nyújtani az örömanyák a vendéglista összeállításában, főleg azért, mert jobban ismerik a tágabb rokonságot. Buzdítsák a párt arra, hogy minél több kedves vendéget személyesen hívjanak meg, ne sajnálják az időt. Ha viszont a menyasszony és a vőlegény valakinek a jelenlétéhez nem szívesen ragaszkodna, tartsuk ezt tiszteletben, még ha számunkra kedves is az illető.

Ugyanígy az ültetési renddel kapcsolatban is szolgálhatnak hasznos tanácsokkal az örömanyák, akik valószínűleg tisztában vannak azzal, hogy a Terike most épp haragban van-e Gizikével, vagy a Gálék gyakran összejárnak-e még a Tóthékkal.

Időről időre szükséges legalább gondolatban átvenni magunkban az esküvő forgatókönyvét, hogy azon a szép napon milyen kellemes kötelezettségeink adódnak. A vőféllyel vagy ceremóniamesterrel egyeztessünk, hogy mikor és hol van jelenésünk, ha pedig a templomba az édesapa kíséri be a menyasszonyt, akkor ennek a menetét is pontosítsuk a pappal.

Energikus anyósjelöltek szívesen be szoktak szállni a dekorálásba is. Ha kreatív ötleteik vannak, ne rejtsék véka alá! Célszerű együttműködni - díszítésben ugyanúgy, mint a szervezés minden más területén - a többi segítő szándékú hozzátartozóval, baráttal, és okosan elosztani a feladatokat. Meg lehet beszélni előre azt is, hogy a koszorúslányok koordinálását az örömszülők végzik.

Egy a lényeg: mindig az ifjú pár és az ő elképzeléseik maradjanak a középpontban, és ha ez az utolsó pillanatig így marad, akkor nagyon hálásak lesznek minden segítségükért, és a jövőben is bizalommal fordulnak majd édesanyjukhoz illetve anyósukhoz. 


Kapcsolódó cikkek


HIRDETÉS